2017

Eger 11 környező településsel és a Bükki Nemzeti Parkkal is együttműködik az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ cím elnyerésére kiírt pályázati munkában. A beadási határidő 2017. december 20-a. Eger szakmai anyaga hosszas előkészítést, magyarországi és külföldi kulturális fórumokat, workshopokat követően készült el. A képzőművészeti, zenei, filmművészeti és építészeti munkacsoport tevékenységére alapozva, Koltai Lajos, a pályázat művészeti igazgatójának vezetésével jött létre a művészeti koncepció, s az egri beadvány számos nemzetközi- és hazai együttműködést tartalmaz. Az anyag fordítás alatt van és természetesen nívós kivitelben kerül majd meg a nemzetközi bíráló bizottság tagjainak kezébe. A 12 fős szakértői testület a jövő év elején előválasztási ülésen nevezi meg azokat a városokat, amelyek 2018 második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes pályázó megnevezése a jövő év végén várható.

 

 

A „pályázati finisben” szükséges, hogy az előkészítés során körvonalazódó együttműködéseket hivatalos formába is öntsük. Habis László, Eger polgármestere november 27-én, Egerszalókon, a térség 11, értékekben gazdag településének vezetőjével írta alá a 2023-as évre való közös felkészülésről, a pályázati együttműködésről szóló együttműködést. Eger partnertelepülései a 2023-as pályázatban: Andornaktálya, Bélapátfalva, Demjén, Egerszalók, Felsőtárkány, Maklár, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő és Szilvásvárad.

Eger több mint félmillió vendégéjszakája mellett a 11 partnertelepülés mintegy egymillió további vendégéjszakát könyvelhet el évente – hangsúlyozta az eseményen Habis László polgármester.

Eger gazdag kulturális és történelmi értékei és a megyeszékhelyet körülvevő, csodálatos természeti adottságokkal megáldott települések nagy vonzerővel rendelkeznek. Eger polgármestere elmondta még: a város együttműködési megállapodást írt alá az Eszterházy Károly Egyetemmel, a legtöbb nemzeti kulturális intézettel, s természetesen külföldi testvérkapcsolatait is mozgósítja a siker érdekében.

 

 

Martonné Adler Ildikó, a pályázati munkát koordináló alpolgármester úgy fogalmazott: együtt kell működnünk, hogy aztán valamennyien együtt profitálhassunk a remélt eredményből. Eger Közgyűlése a pályázati munka kezdetén nem egyszerűen kulturális, hanem kulturális- és közösségépítési stratégiát fogadott el. A fő cél aktív, minőségi igénnyel fellépő kultúrafogyasztó közönség építése, nevelése. Eger sok vonzereje mellett a térség maga is érték: a kulturális turizmus területén ez a vidék több hétre is bőven kínál lehetőséget a hozzánk érkezőknek.

Együttműködés a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal
Habis László polgármester és Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója november 28-án látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást.

Az aláírás előtt Rónai Kálmánné igazgató kiemelte: Eger városa és a BNPI között folyamatos egyeztetések zajlanak, kialakultak az együtt gondolkodás hatékony csatornái. A Nemzeti Park egri székhellyel működik, részt vesz a helyi közösség és a térség életében, ám a puszta működésen túl is sok olyan terület létezik, melyek mind összekapcsolják a megyei jogú várost és a költségvetési szervként működő igazgatóságot.

 

 

Habis László polgármester ehhez kapcsolódóan elmondta: felpörgött a BNPI és az önkormányzat közötti munka, a városi képviselők egy látogatás során részletesen megismerték a nemzeti parknál végzett tevékenységet. Aláhúzta: Eger számára fontos, hogy kiemelt turisztikai térség legyen, s ehhez a természeti értékek feltérképezése, bemutatása elengedhetetlen. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kitartó, alapos munkával végzi a térség számos pontján azokat a fejlesztéseket, melyekkel a természeti kincseket igazi attrakcióként mutatja be. Ennek a munkának a sikerében Eger és a környező települések is érdekeltek.

Eger – a meglévők mellet – olyan vonzerők bemutatására építi a kiemelt turisztikai térség státusz elnyeréséért végzett munkát, melyek megvalósításáról már vagy kormánydöntés, vagy más jellegű, támogató határozat született. Az egyik ilyen pillér a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Eger rendelkezésére álló több, mint 13 milliárd Ft, melynek segítségével megújul például a Nagypréposti palota, az egykori Helyőrségi Művelődési Ház, vagy Lenkey János tábornok szülőháza. Ugyancsak fontos ebben a sorban a Rác templom megújítása, vagy éppen az Eszterházy tér újjászületése, tehát számos értékkel gazdagodik a város – mutatott rá Habis László. Mindez jó érv Eger mellett az EKF-pályázat kapcsán is.

 

 

Hozzátette: a Kormány Modern Városok Programja is közelebb visz minket ahhoz, hogy Eger eredményesen pályázhasson az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ címre. A város közvetlen autópálya összeköttetése, az intermodális csomópont megépítése és más közlekedési fejlesztések nagyban javítják Eger esélyeit.
Hasonló, eldöntött fejlesztési terület a vár ügye: mind a Modern Városok Program, mind a Nemzeti Kastély- és Várprogram (GINOP) méltó kereteket nyújt ahhoz, hogy Eger EKF-város lehessen, sikerrel pályázhasson a 2023-as európai kulturális év megrendezésére.

Az elmondottakat jól kiegészíti az kormányzati támogató döntés, melynek az Egri Főegyházmegye a kedvezményezettje. Ennek nyomán megújul például a Bazilika és az Érseki Palota felújítása is folytatódik.
Abban a munkában, melyet Eger kiemelt turisztikai térségként való nevesítéséért végzünk, a meglévő értékek bemutatása mellett mindenképpen megvalósuló fejlesztéseket szerepeltünk. Eger EKF 2023 pályázatában sem a beruházások állnak fókuszban, sokkal inkább értékközpontú anyagot állítottunk össze. A legfontosabb feladatunk az, hogy hitelesen bemutassuk a bírálóknak: mely kulturális értékek helyezhetők európai dimenzióba Egerben és térségében – fogalmazott Eger polgármestere.

A dániai EKF-város – egyedüli magyarországi kandidáló városként – Egert hívta meg a szakmai tanácskozásra

Szeptember derekán Dániában, Európa jelenlegi kulturális fővárosában, Aarhusban vett részt szakmai tanácskozáson Rázsi Botond, Eger alpolgármestere. Az európai kultúra finn, román, luxemburgi, francia, baszk, angol és ír képviselőivel közös műhelymunka az „Európa Kulturális Fővárosa” pályázatról és a dániai EKF-város tapasztalatainak megosztásáról szólt.

Egert, mint a 2023-as „European Capital of Culture” címre pályázó várost a jelenlegi „ECOC” címet viselő település invitálta a tanácskozásra. Az eseményen részt vett a szintén a 2023-as év EKF-címére kandidáló, angliai Leeds városának képviselője is. Leeds és Eger kapcsolatáról már többször beszámoltunk: a két város között szoros együttműködés alakult ki az Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán.

Most – több internetes konferencia és személyes találkozók után – Aarhus meghívására, közösen gondolkodtunk az EKF cím elnyerésének céljáról, lehetőségeiről, az európai kultúráról – húzta alá Rázsi Botond, Eger alpolgármestere. – A konferencián a házigazda mellett szót kaptak Európa korábbi kulturális fővárosai, a pályázatot már elnyert települések, és azok is, akik pályáztak ugyan, de nem nyertek, ám mindenben készek a kulturális együttműködésre. Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának képviselője mellett ők is az európai dimenzió pályázatban történő megjelenítésének fontosságát és a regionális összefogás jelentőségét hangsúlyozták, valamint azt, hogy a kandidáló városok rendelkezzenek egy „B-tervvel”, arra az esetre, ha nem nyerne a pályázatuk, mellyel az ügy iránti elkötelezettségüket jeleznék.

Az alpolgármester elmondta még: a dániai találkozás a „LIKE városhálózat” szervezésében valósult meg, 9 nemzet képviselőivel, köztük Eger, mint egyetlen magyarországi város részvételével.